2015. szeptember 13., vasárnap

Kilencedik rész. ♡

 Először is megszeretném köszönni a rengeteg megtekintést és a véleményt. Nem gondoltam volna hogy egyáltalán lesz olyan akit érdekel ez a történet. Nagyon szépen köszönök mindent. Nagyon sokat jelent ez nekem! ♡

Az elmúlt két hétben a srácok rengeteg jobbnál jobb koncertet tudhatnak a hátuk mögött. Rengeteg energiát fektettek bele a koncertekbe amit az Army is visszajelezte. Mint egy hatalmas család, aminek még ha pár hónapra is de a részese lehetek. Annyi szeretetet kapok a srácoktól.. meg se érdemlem. Mindig elcsodálkozom azokon hogy az emberek mennyire minősítik őket de persze nem tudják hogy mennyi szeretet szorult beléjük. Mindig csak a kinézetüket tudják kritizálni és hülyeségeket feltételeznek róluk. Igen kibaszottul sátánisták… Gratulálok.. kapja be az egész társadalom! Andyékben több szeretet szorult mint az elcseszett emberekben akiknek annyira rohadt unalmas az életük hogy másokéval foglalkoznak és azt vesézik ki. Néhanapján még hazugságokat is gyártanak róluk csak hogy keresztbe tegyenek nekik. Ezzel csak saját magukat minősítik az emberek de ők vannak olyan hülyék hogy nem veszik észre… Kibaszottul nem tudom megérteni hogy ezeknek az embereknek mi játszódik le a fejükben? Miért okoz nekik akkora örömöt ha pletykálnak a srácokról? Ezt az egyet sose fogom megérteni. Csodálom a srácokat hogy minden hülyeség mellett kitartanak az elvük mellett „nyugodtan vállaljuk fel önmagunk és szarjuk le mások véleményét”. Annyi mocskot összehordtak már róluk, mégis „tűrik”. Jót röhögnek ezen az egészen. Szerény személyem szerint én ennyi véleménytől már rég összeroppantam volna. A srácok igazi hősök. A reményvesztett emberek hősei. Nem csak hogy az öltözködésükkel de a sminkelésükkel is arra akarják felhívni az emberek figyelmét hogy bátran merjenek önmaguk lenni. Sok ember ezt nem ismeri fel és egyből az olyan szavakkal dobálóznak hogy „tuti hogy ezek buzik…” vagy „ezek nem lányok?”. Ilyenkor szeretnék sok embert átölelni a nyaka körül egy kötéllel. Sokszor kérdeztem már rá hogy hogyan kezelik ezeket mire csak legyintettek hogy nem kell velük törődni. Elmondásuk szerint nem a seggfejeknek akarnak példát mutatni hanem az Armynak. Igen most hálát adok az Istennek hogy ilyen bátyám van. Hálát adhatok azért is hogy megismertem őket. Rengeteget tanulok tőlük. Szó szerint. A nyugisabb napjaikon mindig szerveznek valami programot. CC a fejébe vette hogy megtanít dobolni. Hú szegényt tuti hogy kiakasztottam a bénaságommal de nagyon rendes és annyira nem röhög ki. Ő nem. Viszont a srácok előszeretettel mulatnak rajtam. A legutolsó próbálkozásnál végleg feladtam.
- Kibaszottul nem ér hogy röhögtök rajtam… kezdő vagyok! - bevágtam a mű hisztim.
- Holly nálad bénábbat még nem láttam. Komolyan mondom! – röhögött Ash
- Akkora egy paraszt vagy! Ha ennyire nagy a szád gyere ide és mutasd meg hogy kell.
- Tudod mikor.. annyira jó látni ahogy szerencsétlenkedsz! – válaszolta pimaszul
- Ne is figyelj rájuk Holly. – próbált nyugtatni CC de van egy olyan érzésem hogy már a síró görcs kerülgette szegény csórit.
- Könnyű azt mondani nem rajtad röhögnek… - motyogtam inkább csak magamnak.
- Na próbált meg még egyszer. Annyira nem nehéz. – mosolygott rám bátorítóan. Amit CC mutatott kurva egyszerű volt nekem mégse akart összejönni. Ha lassan próbáltam ha gyorsan akkor is elrontottam. Persze Jinxxék jót nevettek rajtam és néha – néha CC is elmosolyodott.
- Jó én ezt feladom... nem tudom ahh maradok a gitárnál.. – CC leckéi voltak a legnehezebbek mégis élveztem mert sokat nevettünk a bénaságomon amit nem bánok. Amúgy se tudok haragudni rájuk amiért kinevettek. Ezt egy viccnek fogom fel. Azóta CC azzal piszkál hogy néha napján eldobolja azt amit én nem tudtam. Ilyenkor szívesen elküldeném melegebb helyekre.. Sajnos nagyot kellett csalódnom mert teljesen másra gondoltunk amikor Jake kijelentette hogy „játszanom kell vele.” Általában napi rutinná vált hogy minden reggel játszom vele pár számot a Guitar Heroban. Annyira aranyos volt az eleinte hagyta magát de mikor rájött hogy nem vagyok annyira béna mint a dobolásban ő is odatette magát. Szeretem az ilyen reggeleket. Jókat szoktunk hülyéskedni olyan mintha a második bátyám lenne. Jinxx és Ashley társaságában eszmecseréket szoktunk váltani a technikámról és ellátnak további tanácsokkal. Olyan is volt amikor random játszottak valamit amit nekem vissza kellett játszanom. Rengeteget segítenek nekem, köztük abban is hogy ne féljek közönség előtt játszani. Előttük már bátrabban gitározom de az éneklés az még nem annyira megy. Persze van olyan hogy random dalra fakadok úgy hogy észre se veszem de a srácok igen. Huh hát olyankor átváltok színváltó üzemmódba és pirulok össze vissza. A random énekléseim néha halálosan kínosak szoktak lenni. Egyszer covert énekeltem és hát eléggé kínosan jöttem ki belőle. Reggel fülhallgatóval hallgattam a zenét közben kávét csináltam. Szokásomhoz híven nem bírtam ki így énekeltem.

„Do you wanna be my lover tonight? ”

„Akarsz a szeretőm lenni éjszaka?”

Amikor megfordultam Andy vigyorgó fejével találtam szembe magam. Nagyon közel állt hozzám és pedig mint általában vöröslő fejjel menekültem a konyhából. Persze utánam szólt hogy szívesen elvállalja a feladatot. Azóta mindig piszkál ezzel a reggeli bakimmal. Egyébként Ash ahol tud ott szívat, viszont amikor gitározunk azt komolyan veszi. Büszke vagyok magamra mert eltudtam fojtani a féltékenységem így sokkal könnyebb minden. A legfurcsább azaz hogy Andy is kiveszi a részét a munkából. Először nem akartam elfogadni a segítségét. Szégyelltem magam. Ő tehetséges, kibaszott jó hangja van és nagyon dögös is. Ellentétben vele én… hah elég csak rám nézni. Nem értettem hogy miért segítene nekem? Addig makacskodott míg bele nem mentem. Sokszor bunyóztunk amiatt hogy megakarta nézni a füzetem aminek a vége szinte mindig az lett hogy vagy a falhoz préselve találtam magam vagy ha épp a földön bunyóztunk felettem volt. A füzetem pedig a kezében. Amikor elolvasta a dalszövegeim szerettem volna menekülni hogy elkerüljem a nézését de mindig stabilan tartott. Őszintén szólva nem szeretem ha elolvassák azt amit írok. Tudom nagyon jól hogy amiket írok azok nem jók. Nem elég jók. Tudnék jobbat is írni de nem tudok. Nem adok bele 110%ot ami zavar, erre jön Andy és elolvassa. Ha ez nem lenne elég kínos még nem meséltem azokról a pillanatokról amikor gyakorol velem. Nincsenek olyan szavak amikkel ezt kilehetne fejezni. Egyszerűen tökéletes. A szemei… az arca.. a mosolya és a szája. A magabiztos tekintete. A teste.. azok a csodás tetoválásai.. az önzetlen szeretete és a csodálatos hangja. Igen most jön az a rész hogy minden lány sóhajt egy hatalmas nagyot. Köztük én is. Amikor leült velem és kifejtette a véleményét a dalokról amiket írtam, láttam a szemében a csillogást hogy őt ez igen is érdekli és örömmel osztja meg velem a tapasztalatait. Beszéd közben aranyosan gesztikulál a kezeivel. A mosolyától elakadt a lélegzetem és amikor elkezdtünk énekelni, a szívem leállt.
- Válassz egy dalt – mosolygott Andy
- Kitől? – kérdeztem vissza
- Az nem számít hogy kitől de jó lenne ha olyat választanál amit ismerek – válaszolta Andy és közben ivott az energia italából.
- Úúúú válassz tőlünk valamit! – lelkesedett Ash
-Hah és én még azt hittem hogy Andy a beképzelt… - fordultam Ash felé aki a pulton ült.
- Mit mondtál rólam? – kérdezte Andy
- Legyen a Goodbye Agony… - mosolyogtam ártatlanul. Andy még morgott valamit majd intett hogy háromra kezdjük.

„I watch the stars and setting suns
As the years are passing by
I never knew that hope was fatal
Until I looked it in the eye
And now I'm not sure I am able
To reach the other side
Casting out the light


Living a life of misery
Always there, just underneath
Haunting me, quietly alone
It’s killing me, killing me
Dead and gone, what's done is done
You were all I had become
I'm letting go of what I once believed
So goodbye agony
Goodbye agony”


„Nézem a csillagokat és a múló napokat
Ahogy évente haladnak
Sosem tudtam ez a remény halálos volt
Mialatt én láttam a szemedben
És most nem vagyok benne biztos hogy képes vagyok
Elérni a másik oldalt
Kiűzettem a fényből

Nyomorult életet élni
Mindig az, most alattam
Vadászik rám csendesen egyedül
Megöl engem, megöl engem
Halott és elmúlt, ami történt megtörtént
Te voltál minden amivé válok
Elengedem amiben egyszer hittem
Szóval viszlát gyötrelem
Viszlát gyötrelem”

Éneklés közben próbáltam nem becsukni a szemem. Sajnos ez egy nagyon rossz szokásom, és Andy legelőször ezt próbálná kiölni belőlem. Igazából én se tudom hogy miért csukom be a szemeim, csak automatikusan megteszem. Ha meg kellene indokolnom talán az lenne rá a legjobb válasz hogy azért hunyom le szemeim hogy ne lássam az emberek grimaszait. Talán kicsit olyan ez mint mikor kiskorunkban mindig betakarjuk a lábaink, nehogy megegyék a szörnyek. A közönség az én szörnyem. Ha nem látom őket, ők se láthatnak engem. Kicsit gyerekes de nem tudom másképp elmagyarázni. Kiszemeltem egy pontot az asztalon és azt bámultam éneklés közben. Félelmetesen jók voltunk ahogy együtt énekeltünk. Eleinte féltem ettől az egésztől de a végére egyre jobban élveztem. A dal végén egyenesen Andy szemébe néztem aki őszinte mosolyt villantott rám.


- Nagyon ügyes vagy. A jó az hogy nem csuktad be a szemed a rossz viszont az hogy az asztalt bámultad mintha bármelyik percben megmozdulhatna. – fordította komolyra a szót Andy.
- Ahhoz képes elég ügyes voltál. – dicsért meg Ash.
- De nem elég jó. – sóhajtottam s az asztalra hajtottam a fejem.
- Na ez az amit soha többet nem akarok hallani! – mondta egyszerre Ash és Andy
- Válassz egy másik dalt Holly. – folytatta tovább Andy
- Mit tudom én… öhm legyen a … Die For You tőletek.. – dünnyögtem az asztalnak.
- Ezt most hízelgésnek vegyem? – kihallottam Andy hangjából hogy vigyorog.
- Vedd annak aminek akarod. – felemeltem az asztalról a fejem és unott tekintettel ránéztem.
- Egyébként jó dalt választottál. Na szóval azt szeretném hogy miközben énekelünk mindvégig a szemembe nézz. Rendben? – a szemem hatszorosára tágult.
- Másik dalt akarok választani!
- Első szó ér… - vigyorgott Andy.
- Nem fog menni. Elfogom rontani.. fejezzük ezt be.. én nem akarom. – kezdett eluralkodni rajtam a pánik.
- Holly nyugodj le mennyi fog. Nem fogod elrontani. Tudom hogy nagyon ügyes leszel. – biztatott Andy. Hittem neki. Őszinteségtől csillogtak a szemei és ez megnyugtatott. Összeszedtem minden bátorságom és elkezdtünk énekelni. Ami megrémített az az.. hogy komolyan is gondoltam amit énekeltünk.

„Woah oh oh oh...
I'm screaming out
Woah oh oh oh...
Can you hear me?


I bleed for you
Forever I will lie awake
I would die for you!


I see the truth
I've given you my heart to break
I would die for you!”


„Woah oh oh oh...
Sikítok
Woah oh oh oh...
Hallasz engem?

Vérzek érted
Mindig ébren fogok feküdni
Meghalnék érted!

Látom az igazságot
Odaadtam a szívem, hogy összetörd
Meghalnék érted!”

Minden jót követi valami rossz. Ez most se történt másképp. Mikor befejeztük az éneklést olyan történt amire sose gondoltam volna…

8 megjegyzés:

  1. Miért hagyod itt abba?!
    Imádom! Szuper! Holly-ban magamra ismertem. Nagyon megszerettem a 'kis' csajt. Azt mondják, hogy az író a főszereplőket a maga és a körülötte lévő emberekről formázza. Szerintem ez veled is így van. :D
    Várom a folytatást! Remélem, hogy a következő is ilyen jó lesz. :D :) *-* <3 :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha azért itt hagyom abba mert gonosz vagyok (:
      Nagyon szépen köszönöm a véleményed. Irtóra jól esik ezeket a sorokat olvasni. De tényleg. Örülök ha megbírtad szeretni Hollyt és igen eltaláltad. Hollyt saját magamról mintáztam és elég sok kedves barátom személyiségét belegyúrtam a többi szereplőbe. Igyekszem minél jobban írni és hétvégén hozom a következő részt. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a véleményed. ♡

      Törlés
    2. Köszi, hogy kiraktad mindkettő blogomat <3 *-* ^^

      Törlés
    3. Szívesen. Nagyon tetszik mind a kettő meg amúgy Te is kiraktad a blogom :)

      Törlés
  2. Nagyon tetszett!!!!!!
    Alig várom már, a kövi részt.........
    Annyira jó volt ezt olvasni........ :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a véleményed! ♡ Hamarosan hozom a következő részt ♡ (:

      Törlés
    2. Az nagyon jó...... Amit leírtál, az egyszerűen lenyűgöző....... :)
      Gratulálok...... :D

      Törlés
    3. Köszönöm szépen de még van hova fejlődnöm. :)

      Törlés