2015. szeptember 17., csütörtök

Tizedik rész. ♡

Tapsoltak. Nem az a gyors féle taps volt. Inkább az a lassú, monoton ritmus... Ash teste megfeszült a pulton. Velem szemben Andy is idegesen pillantott mögém. Nem tudtam de sejtettem hogy mi vár rám ha megfordulok. Elég volt csak Ashleyre ránézni. Remegett a teste, az arca pirosodott a dühtől. Lassan felkeltem a helyemről, felvettem az álarcom és megfordultam. A lélegzetem is elakadt. Velem szemben ott állt a The Mob. Az eltökéltségem hogy elküldöm őket a francba, kivághattam a kukába. Nick dögösebb volt mint amire emlékeztem. A banda többi tagja sem volt rossz bőr de kétség kívül Nick volt a legvonzóbb. Amit ő is tudott. Kibaszottul nem akartam elhinni hogy ez megtörténik. Magamban azért imádkoztam hogy kelljek már fel ebből a rémálomból. Hiába csuktam és nyitottam ki a szemem, nem tűntek el. Nick feltűnően bámulta Andyt és Asht. Látszott a tekintetén hogy nem tetszik neki valami.. Jake, Jinxx és CC átpártolt Andyék mellé. Ash szép lassan leszállt a pultról és kiegyenesedett Andyvel együtt. Ahogy megnéztem Nicket és Andyt közel egyforma magasak voltak. Azt se tudtam hogy mit csináljak. A két banda épp hogy megtűrte egymást, és ha egymásnak esnek nagy baj lesz. Úgy éreztem magam mint egy ártatlan őzike a farkas falka közepén. Sose tapasztaltam még ekkora feszültséget mint amit most tapasztalni lehetett. Ahogy végignéztem a bandán együtt érző pillantásokat kaptam. Kivéve Nicktől. Ő még mindig Andyt és a bátyámat figyelte. Nicken kívül nem haragudtam a többiekre hisz ők se tudtak erről. Isten lássa lelkem, nem vagyok egy haragtartó típus (annyira) és a srácok is jó fejek de amit Nick tett azt nem tudom megbocsájtani. Próbáltam de nem megy. Annyira mély sebet ejtett rajtam hogy nem vagyok képes ezt elnézni neki. Belefáradtam már abba hogy mindig én vagyok az a bizonyos „áldozat”. Ismeritek azt az érzést amikor azon gondolkodtok hogy mit rontottatok el, mikor nem is ti voltatok a hibásak? Na elég sokszor érzem ezt és már egy kicsit elegem van belőle. Lőjenek le érte! Ha nem álltam volna Nick elé akkor kétségkívül Ashley behúzott volna neki egyet. Rezzenéstelenül bámultam Ash kezét az arcomtól pár centire.
- Holly megkattantál? Állj arrébb hogy beverhessem ennek a parasztnak a képét. – mondta ingerültem a bátyám.
- Nem fogtok verekedni. – válaszoltam ellentmondást nem tűrő hangon.
- Ne avatkozz bele a nagyok dolgába. – ezt nem hiszem el. Hogy mondhatott ilyet? Jó oké, a tesóm meg minden de az Isten szerelmére nem az ő dolga meg amúgy is felnőtt vagyok.
- Te ne avatkozz bele az ÉN dolgomba. Lelehet szállni rólam. Felnőtt vagyok majd én megoldom a problémáim!
- Holly ezt te se gondolhatod komolyan! - szállt be a vitába Andy is.
- Agyon verhetitek de csak a testemen keresztül. – én magam se akartam elhinni a saját szavaim. Az agyam azt sikította hogy álljak az útjából és nézzem végig ahogy péppé verik. Meg is tettem volna ha a szívem nem kántálná azt hogy „Holly, te nem olyan ember vagy aki hagyná hogy megverjék, még akkor is ha fájdalmat okozott neked..” Rühellem de a szívemnek igaza van. Bármekkora fájdalmat okozott is Nick mégse fogom hagyni hogy megverjék.
- Neked elment az eszed. – háborgott Ash.
Kislány, gondolkodj logikusan. Azt ne mond hogy már el is felejtetted hogy mit tett veled. – emlékeztetett CC.
- Fogjátok vissza magatok. – végignéztem rajtuk majd Nick felé fordultam – Mit akarsz?
- Beszélni szeretnék veled… négyszemközt. – válaszolta miközben még mindig Andyéket nézte.
- Még mit nem! Na ide figyelj te s*ggfej. Nem fogsz egyedül maradni a húgommal! – jobb lesz mielőbb cselekedni mert látszott Ashleyn hogy nem bírja sokáig. A kezét összeszorította. Szikrát szórtak a szemei. Sose láttam még ennyire félelmetesnek. Rá se ismertem a bátyámra.
- Ash, kérlek nyugodj le. Meghallgatom hogy mit szeretne mondani utána elmennek. Ennyi az egész. – lágyan beszéltem hozzá, próbáltam lenyugtatni. Ahogy rám emelte a szemeit, meglágyult a tekintete.
- Akkor se fogom hagyni hogy egyedül maradj vele.
- Miért nem bízol bennem? – néztem mélyen a szemeibe.
- Benned bízom. Csak benne nem. – tekintetét ismét Nickre emelte.
- Ha bennem bízol az már pont elég nem? Higgadjatok le. – biztatóan rájuk mosolyogtam majd Nick felé fordultam ismét. – Menjünk ki. Kapsz 10 percet. – fejemmel az ajtó felé biccentettem. Mikor Nick után indultam volna Andy megragadta a karom.
- Nem akarom hogy kimenj vele. – közölte idegesen.
- Mi a franc baja van mindenkinek? Nem vagyok már gyerek. Felnőtt vagyok, megbeszéljük a dolgokat és mindenki megy arra amerre lát. Komolyan mit gondoltok, meggondolatlanul a karjaiba vetem magam? – kérdeztem idegesen. Nem tetszett ha kioktattak és megmondták hogy mit tegyek. Érett vagyok, tanulok a hibáimból. Nem fogom elkövetni ugyan azt a hibát. Ugye?
- Bármit tehet veled kint…
- Andy… ugye ezt most nem gondolod komolyan? Ahh… hagyjuk.. – kirántottam a kezem a fogásából és Nick után mentem. A napnak szemben állt, szemeit behunyta és élvezte a napsütést. Egy kicsit belehaltam a látványba. Szerettem volna odasétálni hozzá és beletúrni a hajába vagy átölelni hátulról, mint régen. Megérezhette hogy nézem mert megszólalt.
- Ugye neked is eszedbe jutott hogy milyen volt régen? – kérdezte nemes egyszerűséggel. Annyira szexis volt a hangja. Kiszáradt a szám. Válaszolni akartam de nem jöttek a szavak. Ezt tette velem Nick Andrews. Teljesen megbabonázott, az ujjai köré csavart és kedve szerint játszadozott velem. Felém fordult majd alaposan végig mért. – Nagyon csinos vagy – dicsért meg egy bugyi nedvesítő mosoly keretében. Végigmérve magamon egy rövid farmernadrág volt rajtam egy zöld csipkés has pólóval. Közelebb sétált hozzám és a kezével végigsimította a medencémnél található tetoválást. Lehunytam a szemem és átadtam magam a pillanatnak. Tudom hogy helytelen amit csinálunk, na meg az is ahogy reagálok az érintésére, de jelen helyzetben nem törődtem vele. Megadtam neki azt amit akart. Élveztem az érintését, pedig gyűlöltem magam amiért így reagáltam rá. El kellett volna löknöm magamtól de nem ment. Nem akartam. Nick nagyon jól tudta hogy mely tettével milyen reakciókat váltott ki másokból. Tudtam. Láttam. Sokszor szem és fültanúja voltam hogy pont ugyan így próbálta levenni a hölgyeket a lábukról. Szinte mindig sikerrel járt. Utána.. hát had ne kelljen részleteznem hogy mi következett. Abba kell ezt hagynom mégpedig minél előbb mert baj lesz.
- Nick… ez nem helyes.. – próbáltam összekaparni azt a kis halovány valamit ami az eszemből megmaradt.
- Mondd csak Holly, emlékszel még azokra a napokra amikor együtt voltunk? Neked nem hiányoznak azok a napok mikor együtt pihentünk vagy elmentünk a Lakers meccsre? – tudtam hogy mit akar ezzel elérni. Fel akarja ébreszteni bennem a hiányát. Még szép hogy hiányoztak a vele és a banda többi tagjával töltött percek de az már a múlt. Bármennyire is fáj már továbbléptem. Vagyis azt hiszem. Nem akartam, mégis feltört az a rengeteg emlék. Nekik köszönhetem életem első zenei díj átadóját. Feledhetetlen élmény volt mellettük állni mikor megkapták az első díjukat. A turnék is klasszak voltak még ha rengeteg munkám volt is. Most hogy visszagondolok azokra az időkre rá kell jönnöm hogy kihasználtak de mégis élveztem. Rossz emlékeim ellenére rengeteg jó is történt.


Amikor elmentünk sátorozni a srácok turné szünetében. Hatalmas buli volt. Rengeteget túráztunk meg sztorizgattunk. A kedvenceim között volt az esti tábortüzes éneklés is. Vagyis én csak hallgattam ahogy a srácok játszanak. Olyanok voltunk akkor mint egy nagy család. Fájt mikor ez a „család” széthúzott. Mint amikor kiderülnek a mocskos családi titkok. Egy pillanat alatt hullott szét minden.

- Nick ne húzd az időt kérlek! Mond hogy mit akarsz és utána lépj ki az életemből. - nehezen jöttek a szavak. Többször is átgondoltam hogy mit mondjak.
- Mindig is ilyen türelmetlen voltál - aprócska mosolyra húzta a tökéletes ajkait. - Egyszerűen csak hiányzol Holl. Idegesít a tudat hogy nem érezhetem a csodás illatod. Nem ölelhetlek át. Nem érezlek magam mellet reggel mikor felkelek és este mikor lefekszem. Folyton csak te jársz a fejemben. Eltereled a gondolataimat a munkáról és persze minden másról. Tudom hogy nagy hibát követtem el amire nem jár megbocsátás. Megtudok változni de ahhoz a segítséged kell. Holly hinned kell nekem! - annyira utáltam ezt. Bűntudatot akar bennem kelteni. Tudom hogy mire készül hisz láttam hogy ugyan ezt műveli más nőkkel is. Átlátom a helyzetet.
- Igen megtudsz változni de nem fogsz. Nick hagyd abba ezt a gyerekes viselkedést. Ismerlek mint a rossz pénzt. Azért akarsz visszakapni hogy legyen aki megírja helyettetek a dalszövegeket, takarítson és egyebek. Kihasználtál. Többször is. Csak játékszerként tekintettél rám amit ha megunsz kidobsz. Fogalmad sincs róla mekkora fájdalmat okoztál nekem mikor megjelent az a lány. Nick apa leszel! Fel tudod ezt fogni? Ahh miket is beszélek? Téged ez úgy se érdekel. Már majdnem sikerül elfelejtenem mire ismét megjelensz és bűntudatot próbálsz ébreszteni bennem. Tudod mit? Menj a francba! Elegem van abból hogy mindig engem használnak ki. Én vagyok az a kibaszott pótlék. Az örök második. - nehezen de elléptem előle. Kell a távolság ha ezt végig akarom csinálni. Látszott rajta hogy nem tetszenek neki a szavaim és az se hogy eltávolodtam tőle. Kezdett ideges lenni.
- Ezt miatta mondod mi? - kérdezte éllel a hangjában.
- Ki miatt? Nem értelek.
- Jaj Holly, kedvesem. Fogadjunk hogy Andy miatt mondod ezt a sok hülyeséget.- tátott szájjal bámultam rá. Ez kész röhej. Ezt is megéltem. Nick Andrews féltékeny. 
- Hah ezt te se gondolod komolyan! Ennek semmi köze sincs Andyhez!
- Valóban? - kérdezett vissza. Most erre mit mondjak? Végül is már mindegy hogy mit mondok. Úgyis a fejébe vette ezt a hülyeséget. - Mesélj csak. Miben jobb Ő mint én?
- Nem sirat meg úgy, mint te! - részemről befejezettnek vettem a beszélgetést. Sarkon fordultam és elindultam volna. Nick megragadta a karom és visszahúzott.
- Na és ugyan olyan jól csókol mint én? - reagálni sem volt időm. Megcsókolt.

3 megjegyzés:

  1. Lefagytam. Nem tudok mit írni. De az biztos, hogy ez jó rész lett és hamar kérjük a következőt! :D :) Csak így tovább, csajos ;) *-* :* ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :) Hamarosan hozom a következő részt :D

      Törlés